A sárga gereben gombát az ország bizonyos tájegységein nem fogyasztják, értéktelen gombának tartják, ami nagy hiba. Késő ősszel, fenyvesekben találjuk, sokszor csoportosan nő. Hajlamos keseredni, így érdemes már a szedéskor a vágott felülethez érinteni a nyelvünket, így ellenőrizni nem e kerül a kosarunkba olyan példány, ami elronthatja az ételünket. Állagát főzés közben is megtartja, így jól tartósítható, konzerválható.
A gereben alkalmanként elérhető nálunk frissen a Római parti piacon de hamarosan szárítmányként a webshopon is.
A gereben is egy fenyőerdei faj, így lehet hogy sokáig már nem gyűjthető hazánkban. Gombászként kicsit másképp tekint az ember egy fenyőerdőre, mint egy természetvédő. Magyarországon a fenyőerdők nem őshonosak, ezért sem az erdészek, sem a természetvédők nem rajonganak értük. A legtöbb fenyvest a 20. század elején telepítették be részben gazdasági, részben a Kárpátok fenyvesei iránt érzett nosztalgikus okoknál fogva.
Fenyőfák azonban sosem érezték jól magukat itt, így az elmúlt években pusztulásuk tovább gyorsult. A melegedő, száraz klíma kifejezetten rosszul érinti a hazai monokultúrás, tájidegen fenyveseket, ráadásul a probléma nem csak nálunk bukkan fel, a Tátrában is rendszeresen találkozunk kipusztult fenyőerdőkkel. Ezzel lassan eltűnnek az fenyvesekhez kötődő gombák is. Ilyen szoros szimbiózisok nem ritkák a természetben, ez is kiváló példája a gombák és a fák közötti kapcsolatnak. Nem véletlen, hogy erdei gombáink nagy részét nem lehet mesterséges körülmények között termeszteni. A jövő azonban nem reménytelen, magasabb hegyeinken a megfelelően gondozott fenyvesek megmaradhatnak, és bármilyen meglepő, gondozott kertekben, fasorok mellett is találhatunk még fenyőket kedvelő gombaféléket.
