Illatos ibolya

Illatos ibolya:

Ebben a csodaszép tavaszi, majdnem nyári meleg időben szinte az egész napot kint töltöttük a kertben a családdal. Előkészítettük a veteményest, már elültettünk ezt-azt és a virágos kertben is próbáltunk rendet teremteni. Már virágzik a jácint, a tulipánok napokon belül kinyitják kelyheiket, a kék-meténg, a gyönygyike, a kerti primulák, és a vad árvácskák is teljes virágzásban pompáznak. És hát persze az ibolya is, többféle színében, lilában, fehérben és lila fehérben is, hiszen sokféle színben és fajtában léteznek. Vizsgáljuk csak meg közelebbről őket. Nemcsak szemet gyönyörködtető látványt nyújt a virágzása, de egyes fajai a levegőt is beillatozzák, sőt virágjuk ehető is, a népi gyógyászat pedig régóta alkalmazza gyógyhatásai miatt.

Az ibolya nemzetség, az ibolyafélék családjának egyik legnagyobb nemzetsége, közel 500 féle fajjal képviselteti magát. Minden trópusi és szubtrópusi területen megtalálhatóak, egészen a Tűzföldig, Dél-Afrikáig, Új-Zélandig, sőt még az Andokban is élnek bizonyos fajok a maga 4600 méter magasságában. Zöld lomblevelei igen változatos formában jelennek meg: levélrózsákban, lándzsás, széles, szárnyas, ujjas, pajzs alakban, akár apróbb, pikkelyszerű levelekben is nőnek. Öttagú, virágjának a két belső szirmai általában más irányban állnak. Gyökere gyorsan terjed, indákat hajt.

Az ibolyák nemzetségét két csoportba osztják: évelő ibolyák és egy vagy kétéves árvácskák. Gondoltad volna, hogy az árvácskák is az ibolyafélék családjába tartozik? És virágjuk szintén ehető? A mezei árvácskák íze enyhén mentás, felhasználása pedig megegyezik az ibolya virágjával. Szabó Gyuri bácsi, a Bükki füvesember az illatos ibolyát, a mezei árvácskát és a háromszínű ibolyát is számon tartja vadon előforduló gyógynövényként.

A fajok között ízben eltérés tapasztalható, létezik vanília illatú fajta (Rebecca), a vad illatos ibolyának borsos illata van, a mezei árvácskának pedig, ahogy már említettem enyhén menta íze van.

Fontos tudni, hogy több védett ibolya faj is létezik, Magyarországon is. Például a  sárgaibolya, a szőrős ibolya, a dombi ibolya, és a lápi ibolya is ezen fajok közé tartozik. De beszéljünk inkább a hazánkban legelterjedtebb fajáról, az illatos ibolyáról. Népiesen lila ibolyának, violetta-nak, vénuszvirágnak vagy bájos ibolyának is nevezik.

Az illatos ibolya, Viola odoretta a pázsit között szőnyegszerűen elterülő 10-15-cm magas évelő növény. Kertekben, utak szélén árkokban, erdőkben, füves területeken a tavasz egyik leggyakoribb virága. Mediterrán eredetű, Európa szerte elterjedt, Európában és Ázsiában őshonos, de Észak-Amerikában is rengeteg helyen megtalálható. Gyökérzete hosszú, vékony, messzire kúszó, barnássárga színű, szagtalan, émelyítő, karcoló ízű. Új indákat növesztve szaporodik, amelyek meggyökereznek, így új hajtásokat képez. Virágjuk tőkocsányon fejlődik, egyesével állnak.  Nevéből is eredően kellemes illatot áraszt, színük általában sötétlila, de létezik fehér és mályvaszínben is. Tőlevelei kerekdedek, szélük csipkézett, formájuk a szívhez hasonlít. Termése apró, hosszúkás kis hegyes gömb alakú tok, három részre nyílik, számos kis mákszemnyi méretű, sárga színű magot érlel.

A népi gyógyászat minden részét felhasználja. A kutatások során semmilyen káros mellékhatást sem tapasztaltak, kísérletekben pedig bebizonyították a lázcsillapító hatását. Kutatják azt, hogy lehet-e szerepe a magas antioxidáns tartalma alapján a daganatos megbetegedések megelőzésében. Pakisztáni és iráni orvosok kutatásai alapján bebizonyosodott, hogy csökkenti a mandulagyulladás megjelenésének kockázatát, segít megelőzni a mandulagyulladás visszatérését, továbbá azt, hogy asztmás gyerekeknél kiegészítő kezelésként alkalmazva az ibolyaszirup segít a köhögés enyhítésében.

A virágok főzetét, forrázatát a szem lemosására használták. Nyugtató, antiszeptikus, izzasztó, nyákoldó és enyhén hashajtó hatását is emlegetik. Erős főzetét vízhajtóként alkalmazták. Ízét a szalicilsav tartalom adja meg, enyhén orvosság ízére emlékeztet, illóolajat és nyálkanyagokat is tartalmaz. Szabó Gyuri bácsi a virágból készített szirupot székrekedésre javasolja, napi 4-5 kanál adagolásban (100 gramm virág, egy liter vízzel leforrázva, állni hagyni egy napig, majd egy kiló cukorral felfőzni).

A levelek főzetét, forrázatát a visszerek borogatására, köhögés, álmatlanság, fejfájás enyhítésére alkalmazták. Fő hatóanyaga a szaponin, nyomokban illóolajat és C vitamint is tartalmaz. Enyhén hashajtó, lázcsillapító és izzasztó hatását jegyezték fel.

Szabó Gyuri bácsi a leveleket forrázva, mézzel ízesítve ajánlja a tea elkészítését. Felhasználásra a következőket javasolja:

• Lázcsillapításra napi két csésze tea, reggel és este,
• vértisztításra, heti egy-két csésze tea, virággal együtt forrázva
• tüdőproblémáknál maximum 2 héten át, napi egy-két csésze tea, virággal együtt forrázva,
• migrén esetén a friss összemorzsolt leveleket homlokra kötve elmulasztja a fejfájást,
• borogatásként jóindulatú melldaganat, sebesedés és fekély esetén hasznos.

A gyökerének főzetével hörghurutot kezeltek, tisztító és hánytató hatása is köztudott, régen mérgezések esetén is használták. Szaponint, egy glikozidát (keserű-anyagot), kevés illóolajat (szalicilsav-metilészter-tartalmú) és egy alkaloidát tartalmaz.

Bizonyos írásokban lehet olvasni, hogy magját is felhasználja a népi gyógyászat, vízvisszatartási problémáknál és vesekövesség megelőzésére alkalmazták, mozsárban összetörve, egyéb növény-főzetek keverékével készítették el.

Szabó Gyuri bácsi megemlíti még, hogy az ecetben főzött gyökér és levél (1 liter ecethez 100 gramm szárított növény) csökkenti a reumatikus és a köszvényes fájdalmakat. Illetve azt, hogy illóolaja hatásos védekezőszer a kullancsok ellen.

A háromszínű ibolya föld feletti részei vértisztító, keringésjavító, immunerősítő hatással rendelkezik, krónikus bőrbetegséget gyógyítottak vele Összetevői nyákoldó, gyulladáscsökkentő hatásúak és erősítik az érfalat.

Fontos, hogy túlzásba nem szabad vinni a fogyasztását, mert virágja és gyökere nagyobb mennyiségben hashajtó és hánytató hatású.  Szabó Gyuri bácsi is korlátozza a napi fogyasztás mennyiségét, azaz 3-4 csésze naponta már kihozza a kellemetlen mellékhatásokat.

Felhasználása:

Felhasználása igen sokrétű, a kozmetikaiparon keresztül az élelmiszeriparon át, gasztronómiai alapanyagként, és gyógyfűként is alkalmazzák.

Parfümök, és kozmetikai szerekhez adva használják az ibolyavirágból készített olajat, ami az egyik legdrágább illatszer alapanyag, Dél-Franciaországban és Olaszországban készül. Hidratáló krémekben is használják, magas antioxidánstartalma és C-vitamin tartalma miatt.

Ibolyalevél olajat is készítenek. Képzeljük csak el, hogy 1 tonna levél szükséges kb. 20 gramm tiszta olaj előállításához. Nem semmi, ugye?

Kínában főzeléknövényként használták fel az egyik faj (Viola Verucunda) leveleit, egy másik faj leveleit Új Guineában sebgyógyításra alkalmazzák.

A gasztronómiában felhasználása határtalan. Virágait salátákba, süteményekbe, pudingokba, jégkrémekbe, fagylaltokba, koktélokhoz, gyümölcsös ételekhez, hidegtálakhoz, húsok fűszerezésére is használják. Akár főzve, gyönyörű színt ad az ételeknek, akár nyersen díszítésként, zselébe „zárva” vagy kandírozva is csodaszép látványt, és ízélményt nyújt. Alkalmas mézek, zselék, szirupok, szörpök alapanyagának is. Figyelem, szörpként Banyaerdőnél is kapható! Bundában sült virágként is fogyasztható, sőt akár palacsintába is tehetjük (tudjátok, mint a bodzavirágot). Nyáron, esti koktélokhoz kellemes ízt varázsol jégkockába fagyasztott virágjai, különösen a mezei árvácskáé, ami enyhén menta ízű, sőt ibolyabólét is készíthetünk. Talán az egyik legegyszerűbb felhasználása vajaskenyérre rakva, nemcsak ízesít, de díszit is. Fűszerezhetjük vele a húsokat, pástétomokat, túrókrémet… stb.

Friss és szárított formában is lehet készíteni belőle teát, sőt vannak olyan teakeverék fajták, amit szárított ibolyával tesznek különlegessé.

És végül jöjjön utoljára egy pár érdekességek az ibolyáról a múltból és más országokból:

• A görög mitológiában Aphrodite mellett jelent meg rendszeresen az ibolya virág. Egy monda szerint Persephoné, a tavasz istennő léptei nyomán keletkezett. Erről minden évben megemlékeznek Breatagne-ban, ahol nagypénteken ibolyát ültetnek a tavaszra várva.
• Az Ókorban szerelmi eszenciaként használták, nagyobb lakomák alatt ibolyakoszorút viseltek.
• Az ókori Görögországban részegség ellen és gyomorerősítőként is alkalmazták. Rendszerint az esti borba szórtak ibolyaszirmokat, mert úgy tartották, hogy megvédi őket a másnaposságtól. Galenus a híres ókori görög orvos az ibolya virágjából kivonatot készített nyákoldásra és köptetésre.
• A reneszánsz idejében is használták köptetőként, hurutoldóként, bőrbetegségekre és szemgyulladásra is alkalmazták.
• Már a XIV. századtól használták illatosításra, például templomok padlójára szórták, hogy elfedje a rossz szagokat.
• Méliusz Juhász Péter, református lelkész 1578-ban említi „IUOLYA” néven.
• Shakespeare Szentivánéji álom című művében is emlegetik (1595)
• Johann Wolfgang Goethe 1773-ban írta meg „Az ibolya” című versét, mert az egyik kedvenc virágja volt. Sétái során mindig vitt magával ibolya magot, amit el is szórt, azt szerette volna, hogy mindenhol illatozzon ez a kedves virág.
• A XVIII-XIX. század uralkodói ibolyarangók voltak. Bonaparte Napóleon, Viktória királynő, és Erzsébet királynő is. Jöjjenek a legérdekesebbek:
  • Napóleon első feleségének, Josephine császárnőnek az esküvői csokra ibolyából készült, a ruhája pedig ibolyaszínű volt, 1796-ban, mert Napóleon kedvenc virágja az ibolya volt. Sírján ibolyavirág nőtt.
  • Napóleon második felesége, Habsburg Mária Lujza ibolya rajongása miatt fejlesztették ki Pármában az ibolya illatú parfümöt elsőként.
  • Napóleon száműzetése alatt a Le Caporal La Violetta, azaz Ibolya káplár álnevet használta, 1821-ben halála után, első felségének sírjáról préselt ibolyavirággal helyezték örök nyugovóra.
  • 1815-ben  „Az ibolya káplár titka” címen festett remekművet Etienne Canu. A festményen látszólag egy csokor ibolya látható, de közelebbről megnézve a virágszirmokon látszik Napóleon, Mária Lujza és a trónörökös.
  • Erzsébet Királynőnek, Sissinek a kedvenc színe és virága is az ibolya volt. A királyné tiszteletére készítette Gerbaud Cukrászda az eredeti ibolya fagylaltot, ami gyakorlatilag egy sörbet volt, a császári cukrászok rendszeresen szolgáltak fel kandírozott ibolyát, a szakácsok pedig halak, húsok és gyümölcsös ételek fűszerezésére használták az ibolyát. Gödöllői kastályukban lakosztályának falai ibolyaszínben pompáztak. A lakosztály előtti kis előkertbe a kertészek rendszerint ibolyát és árvácskákat ültettek a királyné gödöllői látogatása előtt. (1800-as évek második fele).
• Magyarországon, egy 1864-ben megjelent könyvben is emlegették már. Medve Imre az ibolyazselé és ibolyaecet készítéséhez adott receptet a magyar gazdasszonyoknak.
• Az 1900-as években a Viktoriánus kori Angliában az ibolya fogyasztása rekordot döntött, még a rántottát is ibolyavirággal szórták meg. Franciaország több városában, Németországban és Algériában is megkezdték az ibolya ipari feldolgozását, hogy ki tudják szolgálni a felvevőpiacot.
• Weörös Sándor és Csanády Imre költő is írt az ibolyáról verset, ritmust, sőt magyar népdalban is szerepel. („Kék ibolya búra hajtja a fejét, / mert a harmat nem öntözi a tövét.”)
• Amerikában a mályvacukor készítéséhez, és fagylalttölcsérek díszítéséhez használják fel a virágból készült szirupot.
• Angliában széles körben elterjedt édesség az ibolyakrémmel töltött csokoládés korong.
• Franciaországban (Creme Yvett) és Belgiumban (Violette) likőrt ízesítenek vele.
• A Viola canescens fajtát kitiltották Indiából, mert az álomkórt terjesztő ostoros parazita él rajta.
• Franciaországban március 8-án, nőnap alkalmával a nők ibolyavirágot kapnak a férfiaktól, ami a felejthetetlen szépség jelképe.
• Német nyelvterületeken ibolya-lakodalomnak hívják az ötödik házassági évfordulót.
• A hinduizmusban a hatodik, azaz az ajna, vagy homlok-csakra színe a viola.

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ibolya_(n%C3%B6v%C3%A9nynemzets%C3%A9g)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Illatos_ibolya

http://erdokostolo.blogspot.com/2012/03/eheto-viragok-elsokent-az-ibolyarol.html

https://fmc.hu/2017/03/12/ibolya-parfum-alapanyag-edesseg-es-szerelmi-bajital/

http://www.termeszetvedelem.hu/

https://www.gyogynoveny-volgy.com/gyogyteak/ibolya-gyogyhatasai

http://www.kiralyikastely.hu/

https://mesterszakacs.hu/cikkek/napoleon-nonap-es-az-ibolya-136

Szabó György: Javasasszony unokája

Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember nyomában

Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények, 2013

Michael Tierra: Gyógyfüves könyv, 1991

Lesley Bremness: Fűszer és gyógynövények, 1995  

Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények, 1987

Medve Imre: Magyar Gazdasszony teendői a közéletben, a házban és a konyhában. Kézi és segédkönyv, 1864.