Blog

Medvehagymára fel

2020.03.03 08:27
Gazdag-Marlok Andrea

Minden évben izgatottan várom a tavaszt. Persze a hosszú, sötét, hideg téli napoknak is megvan a maga varázsa, de az év első madárcsicsergéses, napsütötte reggelére mindig nagyon várok. Ez számomra a természet éledését is jelenti, azaz érkeznek a finomabbnál finomabb, friss zöldségek, gyümölcsök, fűszerek a konyhámba.

Az év első ilyen „szuperalapanyaga” a medvehagyma, amely idén a szokatlanul meleg időjárás miatt már február végén megjelent a Banyaerdő repertoárjában.

Hogy miért is ilyen fantasztikus?

  • őseink a népi gyógyászatban is használták már sokrétű gyógyító ereje miatt,
  • felhasználása fűszernövényként korlátlan,
  • íze pedig mennyei.

Tavasszal a nedves, árnyas erdőkben az első erdei növények között bújik ki. Élénkzöld, hosszúkás leveleivel szinte szőnyeget alkot, erős fokhagyma illatáról pedig már messziről felismerhető.  Íze hasonlít a fokhagymához, de annál erőteljesebb, ezért is kaphatta másik nevét, a vadfokhagymát. Több más néven is illetik a magyar nyelvben: kígyóhagyma, poroszhagyma, sajamás, salamás, sásihagyma, de szinte minden külföldi ország elnevezésében benne foglaltatik a „medve” szó. Azt tartják, hogy a téli álmot alvó medvék felébredés után táplálékként fogyasztották gyomruk, beleik és vérük megtisztítására, és a téli álom okozta fáradtság utáni erőgyűjtésre.

Zöld levele és fehér hagymája egyaránt fogyasztható. Hosszúkás hagymáját fehér, átlátszó buroklevél fedi, majd két nagy, tojásdad, a végén kihegyesedő tőlevelet hoz, melyek kora tavasszal jelennek meg és nyár közepére elszáradnak. Leveleit tavasszal érdemes leszedni, mielőtt fehér, csillagszerű kis liliomvirágjai megjelennek. A hagymája több kisebb gerezdre oszlik, nyár végén és ősszel érdemes szedni, felhasználását tekintve ugyanaz, mint a fokhagymáé. Itt jegyezném meg, hogy ez elég nehézkes feladat, mivel a hagymák mélyre bújnak. Továbbá a medvehagyma elmúlt években igen közkedvelt fűszernövény lett, tömeges szedése miatt bizonyos országokban már védett növénnyé nyilvánították. Levele hasonlít a gyöngyvirágéhoz, aminek fogyasztása mérgező. Szerencsére más időben bújnak elő a földből, a medvehagyma sokkal hamarabb. Illatuk alapján pedig könnyen megkülönböztethetőek, hiszen a gyöngyvirágnak nincsen fokhagyma illata.

Nemcsak ízét, hanem összetételét és gyógyhatását tekintve is hasonlít a fokhagymához. A népi gyógyászatban fontos szerepet tölt be, sokoldalú gyógyhatását szerves kénvegyületei(alkilcisztein-szulfoxidok), fontos hatóanyagai (allicin, ajoene, adenozin) és vitamintartalma (magas K és C vitamin) által fejti ki.

Johann Künzle, svájci gyógy-füves lelkész a következőkkel jellemezte:

Az egész testet megtisztítja, kihajtja belőle a megrekedt kóros anyagokat, egészségessé teszi a vért, kiűzi és elpusztítja a mérgező anyagokat. Az örökké betegeskedő embereknek, a sömörös, pattanásos, korpázó arcbőrűeknek, a reumásoknak, a görvélykórosoknak úgy kellene tisztelniük a medvehagymát, mint az aranyat. Nincs a Földön még egy olyan növény, amelyik ennyire hatásosan tisztítaná a gyomrot, a bélrendszert és a vért, mint ez.” (Johann Künzle: Chrut und Uchrut)

 

Gyógyhatásai:

Az allicin baktérium és gombaölő hatása révén a gyomor és bélrendszer fertőzései, emésztési panaszok (bélrenyheség, és bélgörcsök) kezelésére, krónikus hasmenés és szorulás ellen, bélférgesség esetén is alkalmazzák. Külsőleg (borogatásként, lemosásként) a bőr gombás fertőzések kezelésében és a nehezen gyógyuló sebek behegedésének szerepében is jó hatással bír.

Vérkeringés-javító hatása a fokhagymáénak többszöröse, emellett fokozza az étvágyat és az emésztőrendszer működését. Csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, javítja a keringést, segíti megakadályozni az érelmeszesedést. Szerepe van a korral járó emlékező- és koncentráló képesség csökkenésének megakadályozásában is.

Magas C-vitamin-tartalmának köszönhetően javítja a szervezet ellenálló képességét, erősíti az immunrendszert, enyhíti a fejfájást és szédülést, segít az álmatlanságon.

Méregtelenít, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a vizelet ürítését. Tisztítja a vért, ezzel elősegíti a krónikus bőrbetegségek gyógyulását is.

Javítja az inzulinérzékenységet, ezáltal segíti a vércukorszint normalizálódását.

Leveléből készített teája kiválóan gyógyítja a felső légúti megbetegedéseket, segít azok megelőzésében. Oldja a kialakult hurutos váladékot, ezáltal csökkenti a légszomjat, dohányosoknak is ajánlott.

Vérhígító hatású, segít megelőzni a vérrögképződést. Fontos, hogy vérhígító típusú gyógyszer mellett csak kismértékben fogyasszuk, tervezett fogászati vagy sebészeti beavatkozások előtti hetekben pedig semmiképpen ne kezdjünk bele egy medvehagyma kúrába!

Gyógyhatása frissen a legjobb, mert szárítva hatása gyengül. Télire leveleiből és szárából szárított formában érdemes elrakni, hiszen forrázással alkalmas tea készítésére. Friss leveléből, és 40%-os alkoholból, legalább két hét áztatással készíthetünk tinktúrát is. Leszűrése után, kúraszerűen (2-3 hétig) napi 20 cseppet javallott szedni jótékony hatásának érdekében.

Fűszerként és alapanyagként felhasználásának csak a csillagos ég szab határt, én szeretem mindenhogy. Nyersen, csak önmagában, salátában, vajas kenyérre, tojásrántottában, bundás kenyérhez, túrókrémben, szendvicsben, sós pitében, pestónak, főtt burgonyához, mártásokban, szendvicsben, pogácsában, zsemlében, kifliben, főzelékként, vagy krémlevesként, burgonyapürében és még sorolhatnám tovább.

Írta: Gazdag-Marlok Andrea (dietetikus, audiológus asszisztens)

Forrás:

Kovács Ildikó, 10 dolog amit a medvehagymáról tudni kell, Új Diéta 2008/2

Maria Treben: Egészség Isten patikájából, 1980

Slims.com

Reader’sDigest Válogatás: Gyógyító ételek, ártalmas ételek Táplákozási kalauz A-Z, 1998, Budapest